Josef Beneš
Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező építésvezető
Megjelent:
Az eredeti költségvetés megmutatja, mennyibe kellene kerülnie a házépítésnek. A költségek nyilvántartásából viszont az derül ki, mennyibe kerül valójában.
Ha saját szervezésben építkezik, vagy a munkák egy részét maga végzi el, a kiadások nem csupán néhány nagy számlából állnak. Az építőanyagokat fokozatosan szerzi be, bizonyos munkákért szakembereknek fizet, más termékeket online rendel meg, és időnként sürgősen kell megvásárolnia valamit, hogy a munka folytatódhasson.
A kivitelezés során ráadásul olyan változtatások is felmerülhetnek, amelyekkel az eredeti költségvetés nem számolt.
Ha ezeket a kiadásokat nem veti össze rendszeresen a tervezett összegekkel, könnyen előfordulhat, hogy csak akkor szembesül a ház tényleges költségével, amikor már nehéz változtatni a döntéseken.
A költségvetés és a tényleges költségek nem ugyanazt jelentik
A költségvetés egy terv.
Megmutatja, várhatóan mennyit kell költenie a telekre, az alapozásra, a szerkezetépítésre, a tetőre, az épületgépészeti és elektromos rendszerekre, a burkolatokra és a ház további részeire.
A tényleges költségek azonban a kivitelezés során alakulnak ki.
Az építőanyagok drágulhatnak. Egy munkáról kiderülhet, hogy mégsem tudja saját kezűleg elvégezni. Egy másik munkafázisnál viszont sikerülhet megtakarítást elérnie.
Előfordulhat, hogy más terméket választ, több konnektort szeretne, drágább burkolat mellett dönt, vagy egy eredetileg egyszerűnek tűnő munkához további anyagokra lesz szükség.
Ezért nem elég az építkezés elején részletes költségvetést készíteni.
A tervezett összegeket folyamatosan össze kell vetni a tényleges kiadásokkal.
Erről részletesebben is olvashat a házépítés költségkeretének ellenőrzéséről szóló cikkünkben.
A jó költségnyilvántartás nem csupán azt mutatja meg, hogy eddig mennyit költött.
Azt is megmutatja, mire ment el a pénz, melyik építési szakasz lépte túl a tervezett keretet, és hol maradt még tartalék.
Ossza fel az építkezést átlátható szakaszokra
A legegyszerűbb nyilvántartás az, amelyet a mindennapokban valóban használni tud.
Nincs értelme több száz kategóriát létrehozni, ha utána minden egyes ragasztó vagy csavar besorolása hosszú időt vesz igénybe.
Ugyanakkor egyetlen „házépítés” nevű költségkategória szinte semmilyen hasznos információt nem ad.
Érdemes a költségvetést a főbb építési szakaszok szerint felosztani.
Például:
- Előkészítés és tervezés
- Földmunka és alapozás
- Szerkezetépítés
- Tetőszerkezet és tetőfedés
- Nyílászárók
- Épületgépészet és elektromos szerelés
- Belső munkák
- Burkolatok és felületképzés
- Berendezések
- Befejező munkák
Ezeken belül szükség szerint részletesebb tételeket is létrehozhat.
A legfontosabb, hogy ugyanazt a felosztást használja a tervezett költségvetésben és a tényleges kiadások nyilvántartásában.
Csak így tudja egyszerűen összehasonlítani, mennyit tervezett és mennyit költött valójában.
Rögzítse a kiadásokat, amikor felmerülnek
A költségek rögzítésére a legrosszabb időpont a hónap vége, amikor egy halom nyugta és számla gyűlt össze az asztalon.
Néhány vásárlásra még emlékezni fog.
Másoknál viszont már nem biztos, hogy tudni fogja, a fürdőszobához, a tetőhöz vagy a garázshoz vásárolta az adott anyagot.
Egyes bizonylatok e-mailben érkeztek, mások az autóban maradtak, megint mások csak a bankszámlakivonaton szerepelnek.
Minél kevesebb idő telik el a vásárlás és a költség rögzítése között, annál egyszerűbb a nyilvántartás.
Minden jelentősebb kiadásnál alapvetően néhány kérdésre kell választ adnia:
- Mennyibe került?
- Mit vásárolt vagy milyen munkát fizetett ki?
- Melyik költségvetési kategóriához tartozik?
- Megfelel az eredeti tervnek?
- Tartozik hozzá számla vagy nyugta?
Ha rendelkezésre áll bizonylat, érdemes azt az adott projekthez kapcsolva megőrizni.
Az anyagköltség nem csak a nagy szállítmányokat jelenti
A nagyobb kiadásokra általában könnyű emlékezni.
A beton, a nyílászárók vagy a tetőfedő anyag jelentős összeget képviselnek, ezért ritkábban maradnak észrevétlenek.
A különbséget azonban sokszor a kisebb vásárlások összessége okozza.
Például:
- Csavarok és egyéb kötőelemek
- Ragasztók és szerelőhabok
- Kábelek
- Kisebb szerszámok
- Szállítási költségek
- További szigetelőanyagok
- Hiányzó idomok és szerelvények
- Sürgősen beszerzett építőanyagok
Ezek külön-külön nem feltétlenül jelentenek nagy összeget.
Ha azonban teljesen kimaradnak a nyilvántartásból, a ház tényleges költsége fokozatosan eltávolodik az eredeti tervtől.
Nem kell minden egyes csavarhoz külön költségvetési sort létrehozni.
Olyan rendszerre van szükség, amelyben ezek a kiadások sem vesznek el.
Különítse el az eredetileg tervezett munkákat a változtatásoktól és a pótmunkáktól
A szakemberek munkadíjainál is könnyen elveszíthető az áttekintés.
Az eredeti árajánlat meghatározott munkákra és összegre vonatkozott.
A kivitelezés során azonban változtatások történhetnek.
Új feladatok jelenhetnek meg, módosulhat a műszaki tartalom, vagy további munkákra lehet szükség.
A végső számla ezért magasabb lehet az eredeti ajánlatnál.
Ez önmagában nem feltétlenül jelent problémát.
A lényeg az, hogy pontosan tudja, miért változott az ár.
A változtatásokat és a pótmunkákat ezért érdemes elkülönítve nyilvántartani az eredetileg megállapodott munkáktól.
A magyar építőipari gyakorlatban a pótmunka és a többletmunka nem minden esetben azonos fogalom. A konkrét besorolás a szerződés tartalmától és a munka körülményeitől is függhet.
A költségek követése szempontjából ezért különösen fontos, hogy minden eltérés visszakereshető legyen.
Rögzítse:
- Mi változott?
- Miért volt szükség a módosításra?
- Milyen árról állapodtak meg?
- Hogyan jelent meg a változás a végső számlában?
Ha minden változtatást egyszerűen hozzáad az eredeti költségvetési sorhoz, a végén csak egy magasabb összeget fog látni.
Azt viszont már nehezebb lesz megállapítani, miért emelkedett a költség.
Minden számlát kapcsoljon a megfelelő építési szakaszhoz
Egy „2026” nevű mappába mentett számla számviteli bizonylatként megőrizhető.
Az építkezés irányításához azonban ennél több összefüggésre van szükség.
Fontos tudni:
- Melyik építési szakaszhoz kapcsolódik?
- Milyen anyagot szállítottak le vagy milyen munkát végeztek el?
- Megfelel az összeg az árajánlatnak?
- Tartalmaz pótmunkát vagy más változtatást?
- Egyetlen költségvetési kategóriához tartozik, vagy többhöz?
Ha a bizonylatot rögtön a megfelelő projekthez és költségvetési tételhez kapcsolja, később nem kell újra rekonstruálnia ezeket az összefüggéseket.
A Stavario segítségével a költségeket és a számlákat az adott építési projekthez kapcsolva kezelheti.
Ha rendelkezésére állnak a számlafeldolgozást támogató AI-funkciók, azok segíthetnek a bizonylatok adatainak kinyerésében, így kevesebb adatot kell kézzel rögzítenie.
Ez azonban nem változtat egy fontos dolgon.
Továbbra is Ön dönti el, melyik költség hová tartozik, és hogy a számla megfelel-e a ténylegesen elvégzett munkának.
Ne csak a végösszeget figyelje, hanem az eltéréseket is
Az, hogy összesen mennyit költött az építkezésre, fontos adat.
Önmagában azonban nem mindig elegendő a megfelelő döntésekhez.
Sokkal hasznosabb, ha az egyes építési szakaszoknál külön is összehasonlítja a tervezett és a tényleges költségeket.
Előfordulhat például, hogy a tetőre a tervezettnél kevesebbet költött.
Közben viszont az épületgépészeti munkák már a szakasz felénél majdnem teljesen felhasználták a rendelkezésre álló keretet.
Ez már olyan információ, amely alapján időben dönthet.
Megvizsgálhatja, mi okozza a többletköltséget, módosíthatja a következő döntéseit, vagy újraszámolhatja a ház befejezéséhez szükséges tartalékot.
A költségek folyamatos nyilvántartása éppen ezért az építkezés közben a leghasznosabb, nem pedig annak befejezése után.
Ne feledkezzen meg az eredeti költségvetésből gyakran kimaradó tételekről
A ház teljes költsége nem csak a beépített anyagok árából áll.
A tényleges kiadások között megjelenhetnek például:
- Szállítási költségek
- Gépek és eszközök bérlése
- Hulladék elszállítása
- Kisebb szerszámok
- Tervmódosítások
- Egyes hatósági és egyéb díjak
- Műszaki felülvizsgálatok
- Vizsgálatok és mérések
- Egyéb, az adott építkezéshez kapcsolódó kiadások
Nem szükséges, hogy minden építkező pontosan ugyanazokat a kategóriákat használja.
A fontos az, hogy már az elején tisztázza, milyen kiadásokat szeretne beleszámítani a projekt teljes költségébe.
Ha az építkezés közben folyamatosan változtatja ezeket a szabályokat, az adatok később nehezebben lesznek összehasonlíthatók.
A tartalékkeret nem arra való, hogy mindenképpen elköltsük
Ha a költségvetésben tartalékkeretet különített el, ne tekintse azt szabadon felhasználható összegnek a projekt további fejlesztésére.
A tartalék azokra a helyzetekre szolgál, amelyekkel a tervezés során nem tudott pontosan számolni, vagy amelyeket a kivitelezés alatt nem tud teljes mértékben befolyásolni.
Minél hamarabb kezdi el a tartalékot kizárólag kényelmi vagy esztétikai változtatásokra felhasználni, annál kevesebb marad a valóban váratlan helyzetekre.
A folyamatos költségnyilvántartás segít megállapítani, hogy mekkora tartalék áll még rendelkezésére.
Hogyan nézhet ki egy egyszerű heti rutin?
Hetente egyszer nyissa meg a költségvetést, és tekintse át az új kiadásokat.
Rendezze a még be nem sorolt bizonylatokat.
Ellenőrizze a nagyobb számlákat.
Rögzítse a változtatásokat és a pótmunkákat.
Nézze meg, mely építési szakaszoknál térnek el jelentősen a tényleges költségek a tervezettől.
Nem kell minden este pénzügyi zárást készítenie az építkezésről.
A lényeg, hogy a valós kiadások és a nyilvántartás között ne alakuljon ki több hónapos lemaradás.
Tizenöt perc a naprakész adatok áttekintésével többet érhet, mint egy tökéletes táblázat, amelyet csak félévente frissít.
Miben segíthet a Stavario?
A Stavario rendszerében a tervezett költségvetést és a tényleges kiadásokat ugyanahhoz a projekthez kapcsolhatja.
Így nemcsak a teljes kiadást láthatja, hanem azt is, hogyan alakulnak a költségek az építkezés egyes részein.
A számlákat és a kapcsolódó dokumentumokat nem kell teljesen elkülönítve kezelnie a költségadatoktól.
Ha elérhetők és használatban vannak az AI-alapú számlafeldolgozási funkciók, azok segíthetnek a bizonylatok adatainak kinyerésében.
Ön így elsősorban arra összpontosíthat, hogy a számla megfelel-e a tényleges munkának, és melyik költségvetési kategóriához kell rendelni.
A cél nem a további adminisztráció.
A cél az, hogy már az építkezés során pontosabban lássa, mi történik a pénzével.
Ha még azt mérlegeli, hogy elegendő-e egy táblázat, érdemes elolvasnia az Excel és az építkezési költségkezelő alkalmazások összehasonlítását is.
A legjobb költségnyilvántartás folyamatosan készül
Ahhoz, hogy tudja, mennyibe kerül a háza, nem kell minden egyes csavart külön könyvelési tételként nyilvántartania.
Olyan rendszerre van szüksége, amelyben a fontos kiadások nem vesznek el, és összehasonlíthatók az eredeti tervvel.
A hiányos költségkövetés lehetséges következményeiről a Mennyibe kerülhet egy építési hiba? című cikkünkben is olvashat.
Ha a nyilvántartása alapján három kérdésre választ tud adni, jó úton jár:
- Mennyibe került eddig ténylegesen az építkezés?
- Mire költötte a pénzt?
- Várhatóan mennyi pénzre lesz még szükség a befejezéshez?
A harmadik kérdés végül fontosabb lehet, mint az eredeti költségvetés.
Építőipari vállalkozás költségeit kezeli? A Stavario vállalati blogján arról is olvashat, hogyan hasonlíthatja össze a tervezett és a tényleges projektköltségeket, és hogyan ismerheti fel időben az eltéréseket.
A költségvetés már elkészült. Most kövesse nyomon a valós kiadásokat
A Stavario segítségével összehasonlíthatja a tervezett és a tényleges költségeket, miközben a számlákat és a további kiadásokat az adott építkezéshez kapcsolva kezelheti.
Gyakran ismételt kérdések
Szerző
Josef Beneš
Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező építésvezető
